Bizonyára jó ötletnek tűnt hónapokkal ezelőtt a menekültek ügyét a kormányzatnak felhasználni arra, hogy a félázsiai törzseket új politikai törésvonalak mentén egyesíthesse, hiszen nyilvánvaló, hogy Magyarország többsége nem kedveli a külföldieket, és nem egészen érti a “menekült” fogalmát. Azonban ez még akkor volt, amikor menekülttel csak elvétve lehetett találkozni, hiszen békésen, feltűnésmentesen mendegéltek a mezőkön keresztül, vagy utaztak az embercsempészek autóin Nyugat-Európa irányába.

Mostanra a helyzet viszont megváltozott, tényleg megjelentek a közel-keleti arcok az ország különböző gócpontjain. Nem tudom, hogy ez tényleg a számok növekedése miatt következett be, és egyszerűen túlcsordult a rendszer, vagy csak a kormányintézkedések miatt csökkent az ország áteresztőképessége.

Korábban Orbán Viktor bátran csörtethette fakardját az EU-s tárgyalótermekben, hiszen semmi tétje nem volt annak, amit mondott, attól még ugyanúgy működött minden, nem az ő valós, érezhető problémája volt a szíriai háború, akármit mondhatott azért, hogy a uralhassa a pillanatot, akármilyen hétvégi telki kerítést építhetett díszletnek a gyepűre.

De egyszer csak valósággá vált az, amit korábban csak színlelt. Tényleg megjelentek Magyarországon, látható módon a menekültek, és a választópolgárok joggal várják azt, hogy a kormány a helyzetet kezelje, viszont erre látványosan képtelen, és hála a korábbi cseppet sem kooperatív viselkedésének az EU-s vezetőtársaival szemben, nem is akar neki senki csak úgy segíteni. Bár az nem kizárt, hogy a menekültek iránt érzett szolidaritás és/vagy gazdasági érvek által meggyőzve előbb-utóbb felszabadítják Orbán Viktort a nyomás alól, ami most ránehezedik.

Mert nyomás alatt van, ez nem kérdés. Egyik oldalról nyomják a választói, akik most már tényleg éreznek valamit - nem jár a vonat, össze-vissza beszélnek a politikusok, a menekültek meg tüntetnek. Másik oldalról meg nem tud hova menekülni, hiszen a napnál is világosabb, hogy Magyarország nem akar befogadni ennyi embert, nincsen felkészülve arra sem, hogy százezreket helyezzen el. Nem mintha ez egyébként lehetetlen feladat lenne, vagy akárcsak különösen nagy kihívás, csak arcvesztéssel járna a kormány számára, ha a legegyszerűbb irányba mozdulna el, viszont a külföld nem segít neki, amíg nem tanul meg késsel-villával enni, és a nincs alku tárgyalási pozíciót veszi pusztán fel. Pedig az is kézenfekvő, hogy erre a problémára csak közös EU-s megoldást lehet találni, de ezerakárhány menekült befogadása sem tenne jót a folyamatos forradalom retorikájának. Viszont az sem tesz jót, hogy nincs vonatközlekedés Ausztria felé.

Ebből a játszmából már igen nehezen lehet csak jól kijönni. Nem lennék most Orbán Viktor helyében!

Ezt a inforgrafikát még iderakom:

Dabóczy Mihály