A Fidesz három választási győzelme után a kezdeti, minimális lelkesedés is leült az ellenzéki oldalon. A le nem csapott magas labdák, az osztozkodás az egyre kisebb torta legkisebb szeletén, a főpolgármestrejelölt körüli szerencsétlenkedés és az „Összefogás” illúziója végigkísérte az egész 2014-es évet. Tehetetlenül ültünk és néztük a cirkuszt, miközben a Fidesz egyre arrogánsabb lépései folyamatosan erodálták a magyar demokrácia maradványait. A sokadik választás után már senki nem számolta a százalékokat, mert egyértelművé vált, hogy a totális hatalomgyakorlás időszaka következik. Egyre kevésbé látszott, hogyan lehetne egyáltalán megszorongatni ezt a terpeszkedő polipot, ami az életünk legapróbb részleteit is túl akarja szabályozni és mindenre ráteszi a kezét.
Váratlan formában és váratlan időben jelentkezett a történelmi lehetőség, ami szerencsére nem lett kihagyva. Sokan találgatták, hogy milyen belső döntésmechanikai hiba miatt történt, ami történt, de most már igazából lényegtelen. A reménytelenség időszakának legelején rögtön sikerült megtörni az eddig meg nem szűnő lendületet. Az internetadó kapcsán kirobbant belső elégedetlenség párosult a kívülről érkező kritikákkal. Egyszerre ért össze az internetadó, a világra szóló korrupciós botrány, az oroszokhoz való túlzott közeledés, magyarul a külső és a belső nyomás. Ennek az eredőjeként elemi erővel jelent meg újra Magyarországon a pártfüggetlen civilség, és az ehhez kapcsolódó aktivizálódó réteg. Olyan emberek mentek el tüntetni, akik soha korábban, ráadásul vállvetve sétáltak rutinos civil aktivistákkal.
Most először viszont valami más volt: a pártok nem voltak ott. A tüntető tömeg leginkább a Fidesz politikájával volt elégedetlen, de már az elején mindenki számára világos volt, hogy az ellenzéki pártok inkompetenciája miatt új utakat fog magának keresni (és találni) az elégedetlenség és a felháborodás. A merőben új megközelítés rengeteg politikusnak, elemzőnek és szavazónak okoz fejtörést. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy az utcára vonuló tömegek megmutatták a hatalomnak, hogy nem félnek. Nem hajlandóak tovább porba hajtani a fejüket azért, mert egy magát mindenhatónak képzelő párt rájuk akar kényszeríteni valamit.
Az internetadó bevezetésének jegelése meg is adta az első részsikert, hiszen napok alatt meghátrálásra késztette a tömeg a kormányt. Az érdeklődés azóta sem lanyhul, hetente többször szólnak a hírek utcai tüntetésekről most már nem csak Budapesten, hanem más városokban is. Sok idő után pedig egy egészen egyedülálló jelenség is körvonalazódott: tömegtüntetések voltak korábban teljesen apatikusnak vélt városokban, és nem csak itt-ott, de még nem is csak Magyarországon! Több, mint 40 városban volt tüntetés a Közfelháborodás Napján.
Most, miután láthatóvá vált, hogy milyen ereje és hatása van a tüntetéseknek, kezdenek befutni az első százalékos adatok. Több különböző felmérés adatai alapján a Magyar Ősznek köszönhetően a Fidesz népszerűsége számottevően esett az elmúlt időszakban, és az elpárolgó szavazók nem az ellenzéki pártoknál álltak meg. Ideje a bizonytalanságot aktivizmusra cserélni! Amit eddig csak irigyeltünk más, szabadságszerető országoktól, most mi magunk valósítottuk meg. A megmozdulások nem voltak hiábavalóak, sőt: rengeteg ember aktivizálódott. Nagyon sokan keményen dolgozunk azért, hogy hasznosulhasson ez az energia, és hazánk fejlődését elősegíthesse a tenni akarás és az önszerveződés régóta várt kereszteződése.
Nemes Balázs
