Népszerű álláspont, hogy a civileknek és a régi pártoknak közösen kell fellépniük a kormány ellen. Így lehet erőt felmutatni, ez az egyetlen módja a kormány megbuktatásának. Akkora a baj, hogy mindenkivel össze kell fogni, félre kell tenni a különbségeket, el kell felejteni a múltat a közös cél érdekében.

Ez az elképzelés 2014-ben csúnyán megbukott. A március 15-i nagy ellenzéki menetelés alapján úgy látszik, 2015-ben ismét csúnyán megbukott. A közös fellépést el kéne felejtenünk, örökre.

A közös fellépés mindenkit összemos a szocializmusból örökölt és azóta változatlan, korrupt, cinikus baloldallal, akiknek a soha nem látott mértékű elutasítása vezetett a Fidesz-rezsim kétharmados győzelméhez: Nem is olyan régen.

A közös fellépés a régi bal-jobb felosztást jelenti. Releváns kérdések és korszerű, árnyalt, összetett válaszok helyett még mindig kétféleképpen lehet gondolkodni: a kormányt vagy az ellenzéket támogatni. Aki nem csatlakozik, az Orbán szekerét tolja.

A közös fellépés elfed fontos világnézeti különbségeket. Nagyon sokan utálják a kormányt, de nem gondolják ugyanazt a világról. Minden tüntetésszervezés vagy felszólalás politikai tőke. Nem mindegy, hogy kit támogatunk azzal, hogy részt veszünk a rendezvényén. Nem mindegy, hogy kinek a szekerét toljuk. Nem mindegy, hogy ki lesz az az ellenzék, aki le tudja váltani Orbánt.

A közös fellépés ügyek mentén értelmetlen. Naponta jönnek az egyre felháborítóbb korrupciós botrányok. Az ilyen ügyekben a régi pártok nyilván ugyanazt mondják, mint amit minden jóérzésű ember mond, a lopás rossz, kivéve ha kiderül, hogy a botrány 2010 előtt kezdődött, vagy még akkor is. Nem csak arról kéne már beszélni, hogy "ezek lopnak", ezt mindenki vágja. Hanem arról, hogy mi a probléma gyökere, hogyan lehet változtatni, egyáltalán, milyen országot szeretnénk azon kívül, hogy nem lopnak. Egy tüntetésen pedig soha nem lesznek többen attól, hogy a pártok is megjelennek. Kevesebben igen.

A közös fellépésnek árvíz esetén lenne értelme, vagy más olyan esetben, amikor valódi tétje van annak, hogy sok ember különösebb gondolkodás nélkül, utasításokat követve ugyanazt csinálja.

A közös fellépés vállalhatatlan szimbolikus eseményeken. Vállalhatatlan, hogy a magyar szabadság és függetlenség ünnepén mindenféle sötét, savanyú pártemberekkel együtt vonuljanak magukat komolyan vevő civilek.

Papp Márton